A cikk itt érhető el:  http://tablet.hvg.hu/itthon/20150205_Keszul_a_magyar_drontorveny

Az előadás 15-ik diájától megismerhetjük a német Mavinci által fejlesztett, a Topcon GPS-vevőjével felszerelt, és a Topcon disztribúciós hálózata által forgalmazott, SiriusPro UAV-ját. A SiriusPro nem attól izgalmas, hogy a hagyományos optikai térképező kamerán kívül egy NIR (közeli infravörös) kamerával is felszerelhető. Olyan megoldás is van ma már néhany kisméretű RPAS rendszeren, mely az összeütközéseket hivatott elkerülni (FLARM). 

A SiriusPro érdekessége az, hogy ez volt a világon az első RTK GPS rendszerrel felszerelt UAV! Ennek köszönhetően a kamerapozíciók néhány centiméteres pontossággal állnak rendelkezésre. Ez pedig azt jelenti, hogy a felvételek fotogrammetriai (térképészeti, földmérési célú) feldolgozása földi illesztőpontok (GCP-k) nélkül is elvégezhető. Ez pedig a nagypontosságú felmérések egyik legköltségesebb munkarészét (az illesztőpontok mérését) teszi feleslegessé.

Az előadás itt érhető el: 

http://geoiq.hu/?wpdmact=process&did=ODMuaG90bGluaw==

A rendezvény fókuszában a jogi szabályozás, illetve az RPAS rendszerek európai légtérbe történő beillesztése áll. Ezen túl persze egy sor izgalmas alkalmazást is bemutatnak, - például megtudhatjuk, hogy mire lehet használni egy kisméretű UAV-t egy Airbus-okkal teli hangárban.

A rendezvény részletes programja itt található:

http://www.auvsi.org/UnmannedSystemsEurope/PROGRAM/DAYONE 

Regisztrálni itt lehet: 

https://www.auvsimembers.org/eweb/DynamicPage.aspx?WebCode=LoginRequired&expires=yes&Site=AUVSI

A kutatás a következő potenciális UAV/UAS/RPAS alkalmazásokat vette figyelembe: erdészet, fényképezés/videózás, földmérés, mezőgazdaság, térképészet, vadállatok mozgásának követése és védelmi célú (beleértve a hadászati és harcászati felderítést, a hírszerzést, a cél-kijelölést és a légicsapást).

A piaci szereplők, illetve kereskedelmi lehetőségek között számba vették a különféle merev szárnyú-, és kopter platformokat, de a fedélzeti szenzorokat (hely- és helyzet-meghatározó, valamint távérzékelő és képalkotó berendezések), az irányító eszközöket (fedélzeti robotpilóta, távirányító, adatátviteli), de még az utólagos adatfeldolgozó szoftvereket gyártó cégeket is, valamint magát a kiképzést és üzemeltetést.

A kutatás megállapítja, hogy a "személyzet nélküli" eszközök piaca 2014-ben mintegy 6,762 milliárd dollárt tett ki, és 2020-ra elérheti a 10,573 milliárd dollárt. A fejlődés földrajzi motorjai a következő fél évtizedben várhatóan (a hadi kiadásokat jelentősen fokozó) Észak-Amerikában, a Közel-Keleten, Ázsiában és a Csendes-óceán térségében lesznek. Egyes fejletlenebb csendes-óceáni országok, valamint az afrikai és dél-amerikai térség a közeljövőben nem jelent komoly piacot.

Nagyon érdekes az a megállapítás is, miszerint Európa ugyan óriási piacot jelent, mind az alkalmazások számát, mind pedig a fejlett kutató, fejlesztő és gyártási kapacitást tekintve, a következő években igazi robbanást mégsem fog generálni. Ennek több oka is van:

1./ Az elhúzódó nemzeti szintű szabályozási viták és a várhatóan országonként (akár jelentősen) eltérő szabályozások. Ezek ugyanis nem fogják segíteni a hordozó platformok nagyszámú (és ezáltal olcsó) egységesítését. Ugyanakkor nem csak a platformok árát verik fel az eltérő engedélyek, de megnehezítik egy megszerzett üzemeltetési-, képzési-, vagy pilóta-engedély más országokra történő kiterjesztését is! Emiatt nehezen fog megerősödni a kutató-, fejlesztő- és gyártó-szektor, de az üzemeltető- és képző-központok piaca is limitált lesz.

2./ Európa másik problémája, hogy védelmi kiadásait alacsony szinten tartja, márpedig ma, és a közeli jövőben a katonai és védelmi célú UAV/UAS/RPAS piac többszöröse marad a kereskedelmi célú (civil) piacnak!