A több mint nyolcvan oldalas anyag sorra veszi a különféle GPS/GNSS (Global Positioning Systems / Global Navigation Satellite Systems) piacokat (pl. közúti közlekedés, vízi közlekedés, precíziós mezőgazdaság, térképészet és földmérés, idő és frekvencia szolgálatok, helyfüggő szolgáltatások (LBS), mobil telefónia).

Természetesen a sorból nem maradhat ki a repülés, a légi közlekedés sem. Itt (ahogy az várható) azt becsülik, hogy a műszerrepülési (IFR) piac már nem bővül tovább. Miközben 2014-ben itt 30,000 vevőberendezés talált gazdára, a szám várhatóan folyamatosan csökken, majd 2020-ra beáll az évi 26,000-es darabszámra. Várható, hogy ez az évi eladási mennyiség ezután legalább 3-5 évig nem fog változni.

Eközben az alacsonyabb magasságokon tevékenykedő VFR (Visual Flight Rules = látvarepülési szabályok) szerint repülő (siklóernyős, ballonos, vitorlázó, motoros és helikopter) pilóták még mindig növekvő számban fognak GNSS vevőket vásárolni. Miközben ezen a piacon 2014-ben mintegy 170,000 eszköz talált gazdára ez a szám lassú növekedéssel 2020-ra elérheti a 200,000-t és 2023-ra talán a 210,000-t.

Nem meglepő tehát, hogy egy, az "egyik repülési szegmens csökken, vagy stagnál, - míg a másik csak lassan növekszik" előrejelzés mellett a gyártók számára óriási öröm és lehetőség az UAV-k, UAS-ek, drónok megjelenése, hisz ezek robotpilótáinak, irányító rendszereinek nagyon fontos eleme a műholdas helymeghatározó rendszer. Maga a tanulmány ezzel a piaccal (még) nem foglalkozik részletesen. Azonban megállapítja, hogy kiindulva egy drón teljes árából és abból a feltételezésből, hogy a drón piac nagysága a világban az idén elérheti a 7 milliárd, míg öt év múlva már a közel 10 milliárd dollárt, vélhető, hogy az UAV/UAS eszközökbe szánt GPS/GNSS egységek piaca már 2015-ben, vagy 2016-ban elérheti az évi 700 millió USD-t. 

* Forrás: 

European Global Navigation Satellite Systems Agency (EU GSA), 

GNSS Market Report, March 2015, Issue 4  (ISSN 2443 5236)